A napraforgó az őszirózsafélék családjába tartozik. Kedvelt haszonnövény. Gyógynövény, olaját hasznosítják. Magyarország egyik legfontosabb, nagy területen termesztett olajnövénye. Eleinte dísznövénynek termesztették. Haszonnövénnyé azután vált, miután Bunyan 1716-ban Angliában szabadalmaztatta a naraforgóolaj sajtolásának módszerét – ez előtt Magyarországon is dísz-, illetve szegélynövénynek ültették. 1–3 m magasra növő, el nem ágazó szárú, kórós lágyszárú. (Forrás: Wikipédia)
Magja vitaminokat (B1, B2), nikotinsavat, foszfort, vasat, káliumot, növényi zsírokat és fehérjét tartalmaz. Szirmának lázcsillapító, nyugtató és vérnyomáscsökkentő hatása van. Használják magas vérnyomás kezelésére, ideg- és lázcsillapításra. A magbél (szotyola) nyersen, sütve, pirítva is ehető. Virágrügyei salátában nyersen, párolva zöldségként fogyasztható.
A napraforgó évek óta a kedvenc virágom a tulipán mellett. Aranysárga tányérja olyan, mint a Nap az égen, szirmai, mintha napsugarak lennének. Reggeltől keleti irányba, a Nap felé billenti fejét, amit aztán egész nap követ, bár én úgy vettem észre, hogy elmúlt években forgásra való képességét mintha elvesztette volna. Számomra mégis a legvidámabb növény, kedvenc fotótémám (lenne), ha sikerülne a virágzás legelején elcsípni egy gyönyörű napraforgómezőt. Sajnos hamar lefelé bólogat a fejük, s utána már nehéz jó képet készíteni róluk.
Tárgyak díszítésében viszont nagyon szeretem alkalmazni a napraforgót, mint mintát, akár fotószerű, akár festmény jellegű mintáról van szó. Megjelenhet ajtótáblán, faliórán, kulcstartó szekrényen, papírzsepi tartón, dobozokon, konyhai eszközökön, egyéb tárgyakon, bútorokon.
Nagyon szép virág, én is szeretem!